Úgy érzem nagyjából megvan az a technika, amivel hosszú távon dolgozni leszek képes. Alakítani, csiszolni mindig kell és lehet, de a mostani tudásom szerint ez működőképes és az is marad. Nyilván a konkrét választ majd az idő adja meg, de az élet ilyen mindenben, ha elkezdünk egy főiskolát az még nem azt jelenti, hogy le is diplomázunk ott; majd elválik.

A szakmai életemben három feladatot látok a jövőben. Fontossági sorrendben:

1. Csapatépítés

2016 legfontosabb feladata. Most, hogy már kevesebb figyelmet kell fordítanom a rendszer felépítésére, jobban ráérek ezzel foglalkozni. Aktív kereső üzemmódba kapcsolok jövőre, tanfolyamra, konferenciára megyek stb. Kettő-négy embert keresek, akikkel megcsinálom a befektetési alapot. Lépcsőzetesen, szép lassan, nem kerget senki sem. Az első két-három évben munka mellett mindenki a saját pénzét kezeli és hetente egy estére összejövünk, konzultálunk, közösen tanulunk. Mikor már mindenki jó erőben érzi magát és felkészült a feladatra, akkor kezdődik a közös munkának az a része, amikor már nem csak a saját pénzünkért felelünk. Kezelt számla szolgáltatást tudok elképzelni következő szintnek és a továbbiakban ha előrevisz minket az, ha csinálunk egy közös alapot, akkor megcsináljuk. Ha van olyan közületek, akinek szimpatikus ez a jövőkép és saját magát el tudja képzelni ilyen szerepben, kérem írjon nekem, hogy megismerjük egymást!

Hogy nagyjából egyre gondoljunk körvonalakban megosztom az elképzeléseim arról, hogy ki lehet az ideális:

• Jó, ha van tőzsdés tapasztalata és próbálta már a saját pénzét menedzselni, akár sikerrel, akár nem, az nem számít, de az fontos, hogy próbálkozott már a területen és mer hibázni, veszteni;
• Fontos, hogy a közös munkát elkezdve kb. 3 hónap után képes és hajlandó legyen éles számlán kezelni a saját pénzét (a számlanyitáshoz 10.000 USD átutalása szükséges nyitóösszegként);
• Legyen ideje ezzel foglalkozni; napi szinten kb. fél óra mindenképpen kell a piacra, azon kívül az első időszak a tanulásról szól, itt még több kell, ha nem is a hétköznapokban, de legalább hétvégén pár óra szükséges ehhez;
• Az időbeosztásába beilleszthető legyen, hogy délután fél 4 és 6 óra között, vagy este 7 és 10 óra között legyen fél órája ránézni a piacra minden hétköznap;
• jó ha érti az angolt, vagy két éven belül megtanulja; a szakmai anyagok 95 %-a angolul érhető el;
• Eddig az objektív dolgok, amik nem kőbe vésett elvárások, a legfontosabbak most jönnek: tudjunk együtt dolgozni és megbízni egymásban, illetve legyen kíváncsi és éhes a sikerre.

2. Folyamatos tanulás

Nem igényel különösebb kommentárt, a világ megy előre, ha részt akarok benne venni én is, akkor tartani kell a tempót.

3. Írás-blog

A kocsiban szinte mindig szól a rádió és tőzsdei jelentéseknél, mikor a telefonban beszél a szakértő sokszor megkapja a kérdést, hogy az adott árfolyam-elmozdulás mögött mi a befektetési sztori? Miért változott meg a hangulat az adott részvénnyel kapcsolatban?

Ez a sztori kifejezés ugrott be a napokban mikor a blog további életéről gondolkodtam. A sztori, ami már lényegében megy, csak nem volt formája, kerete, teste. Eddig nem is tudtam róla, hogy megy, mert nem volt meg a cél, ami mozgassa a szálakat. Most azt érzem nagyon tisztán, hogy megvan a folyamat, a hosszúra nyúlt kutatómunka nagyrészt lezárult, jöhet a csapatépítés és tovább az első pontban leírtak szerint.

Az írás és a blog pedig megmaradhat, sőt, a belépő emberekkel színesedhet, frissülhet, új arcok és velük új gondolatok kerülhetnek terítékre. A nagyon sikeres emberek szoktak írni memoárokat, visszaemlékezéseket életük nagy sztorijáról. Emlékezni annyi mint elmesélni egy mesét. Nincsenek benne érzelmek, vagy ha igen, az már csak az írói mesterkedésen múlik, hogy mi kerül bele a történetbe a további események által megszűrt hálón keresztül. Mert a tudat, hogy tudjuk mi történt utána, nagyon befolyásolja az aktuális cselekmény megítélését.

Ez viszont más, erről nem tudjuk, hogy siker lesz e vagy sem, a tervek is változnak, változhatnak, folyamatosan alkalmazkodik a realitásokhoz; itt most játszódik minden a szemünk előtt, most kerekedik, dől el, hogy mi lesz belőle. Ez adja a sztorit, ettől él a történet.

Végül egy ráadás:

4. Tanfolyam szervezése

Rengeteget gondolkodtam rajta, hogy mi legyen vele. Írtam róla egy külön posztot is, de nem teszem közzé, mert förtelmes lett. Egy csokorba szedtem az érveket, hogy valamit miért nem akarok megcsinálni. Nem túl pozitív olvasmány, még ha igaz is sokszor.

A blog indításakor írtam annyit a tanfolyamról, hogy őszre jó lenne összehozni. Nem sikerült, nem volt időszerű a teljesítményem alapján, hogy hitelesen és megbízhatóan magyarázzak a témában. Időközben viszont a csapatépítéssel és a befektetési alap projekttel találtam egy olyan célt, ami számomra sokkal nagyobb lehetőséget jelent arra, hogy megmutassam magam a területen. Ezt egy összetettebb, nagyobb hatású és ezért embert próbálóbb feladatnak érzem, amibe érdemes belevágni. Az egyidejű tanfolyamszervezés viszont csak elvenne energiát ettől a munkától és nem érzem, hogy jó irányba vinne.

Elnézést kérek, ha csalódást okoztam, de most nézzük a jó oldalát! Aki kíváncsi lett volna a technikára egy tanfolyam keretében, az megteheti ugyanezt most más formában, leendő munkatársként, partnerként. Így ráadásul nincs is tanfolyamdíj, hiszen tanfolyam sincs.

Bátorság!

Zene kell egy ilyen poszt végére, nem is akármilyen. Csajok nagyon érzékenyen és merészen nyúltak egy kultikus darabhoz. Az ilyenbe leginkább belesülni szoktak, de ők nem. K. jó  lett. Az első rész one man show-ja is izgalmasan indul és mielőtt beledőlne az unalomba, megszólal a basszus és szétszedi a házat. Valami ilyen impulzust keresek én is. 

 Boldog Mikulást!

Ádám

2015. december 6.