Vége az első teljes évnek. Az ünnepek között ugyan folyt némi kereskedés, de én is kicsit kikapcsolódtam, sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a család és úgy egyáltalán minden más a munkán kívül mint a legtöbbünknél ilyentájt. Bekapcsoltam a gépet pár percekre minden munkanap és még indítottam is két ügyletet valamint kettőt zártam. Azt a félórát, amit kér tőlem a tőzsde azt ilyenkor is meg tudom adni, ennyi belefér, ráadásul kapok cserébe valamit, sikerélményt az egyik legjobb fajtából. Lássuk!

 Az idei év második legjobb eredményével zártam decemberben, pedig nagyon óvatosan indult. Az amerikai kamatemelésig (dec. 16.) mindössze 1,17%-os hozamot csináltam két ügyletből. Addig nem nagyon mozogtak a piacok, mindenki kivárt, aztán egyszerre mintha megkapták volna a rajtjelet a kereskedők, beindult a gépezet és lehetett dolgozni. Már fogalmaztam magamban a magyarázkodó havi értékelő írást, miszerint a havi két százalékos hozam is pontosan azzal a két százalékkal több mint a semmi és hasonló okosságokat. Mondjuk azért biztos havi két százalék azért nem lenne olyan rossz hozam; éves: 26,82%-nek felel meg a kamatos kamat hatása miatt.

 A kamatos kamat

jó példát ad a mostani eredményekben is arra, hogy kicsit elidőzzek rajta. Látszik, hogy az I. féléves nominális, nem évesített hozam -14%, a második féléves 19%, akkor az egész éves hozam miért csak 2%, miért nem 5? Ez lehet egy tök releváns kérdés elsőre, ha ránézek a táblázatra.

A válasz a mértani átlag és a számtani átlag közötti különbségben van és ezzel pontosan a kamathatásban. Míg pozitív hozam esetén a kamatos kamattal (mértani átlag) számolt összegnél a mértani átlag nagyobbat hoz ki mint a számtani, hiszem a kamat is kamatozik, addig negatív hozam esetén kisebbet, hiszen ebben az esetben azt feltételezi a számítás, hogy a negatív hozam csökkenti a rendelkezésre álló tőkét, amit be lehet fektetni. A számtani átlag ezt nem veszi figyelembe, az azonos súlyokkal úgy kalkulál, mintha állandó tőkeösszeg állna rendelkezésre minden hónapban a hozamteljesítménytől függetlenül. Nem kérdés, ebben az esetben, hogy melyik számításnak van létjogosultsága.

Két ábra az éves teljesítményről

Gyakorlatilag a táblázat havi hozam és referenciahozam adatait mutatja be egymás mellett, talán látszik rajta a fejlődés. De van egy látványosabb ábra, ami az éves hozam aktuális havi állása alapján mutatja be az éves teljesítményt, íme:

 Az év folyamán januárban álltam jobban, mint az S&P500, bár már akkor is negatív hozammal, aztán decemberig kellett tolni a rakétákat, hogy visszaérjek a pozitív tartományba és ezzel egyben le is nyomjam a "versenytársat". Nagyszerű élmény és ami még jobb, hogy tudom milyen munka van mögötte és mi vezetett sikerre. A kockázatkezelésem és a likviditásmenedzsmentem folyamatos fejlesztése volt a kulcs. Az elején különösen a likviditásra való figyelésnek nem gondoltam, hogy lenne szerepe, nem is foglalkoztam vele, jó párszor megégettem magam miatta, ez látszik az április-májusi időszak eredményein, sőt még a szeptemberin is. Ezt nem is lehet modellezni demószámlával, hiszen játékpénzből korlátlan a likviditás, erre nincs más terep tanulni, csak az éles számla.

Az elején nem is mértem likviditást, ma már egyre kifinomultabb, napi szinten kezelt excel-táblám van róla és ebben áll a siker; a következetesség, a precíz könyvelés, a hibák, a múlt elemzése ugyanúgy benne van mint a kíváncsiság, a kísérletezés, az új lehetőségek keresése, hogy idáig eljussak. Most, hogy végiggondoltam egy komplett kis vállalat vesz körbe. És hol van még a vége, meddig lehet eljutni az úton? Erről szól majd a következő írás.

Ádám

2016. január 10.