2016-os hozamtervekről akartam írni, de úgy érzem beleszólt az élet, erre ráérek majd jövő héten is, fontosabbnak érzem azt, hogy az aktuális dolgokra reagáljak.

Elragadtatott lehet az elképzelés a napokban a tervezésre, amikor olyan sokak által - köztük általam is - megbízhatónak tartott lapok, mint a portfolio.hu, első cikként, fő helyen olyan írásokat hoz egymás után, hogy az olajár 20, 10, majd 0 dollár lesz. Ezek egyrészt jóslatok, másrészt a 10 és 0 USD komolytalan bulvárlapszintű cikkeket takar. (Nem linkelem be, mert meggyőződésem, hogy az ilyen cikkek semmi másért csak az olvasottság növeléséért íródnak, meggyőződéssel ilyet józan ember nem ír le.) A 0 dolláros cikkre már csak hab a tortán volt az a reakcióként szintén fő helyen hozott cikk, hogy a magyar kutakon 220 Ft/liter lehet a benzin alja, ha valóban nulla lesz az olaj.

A valósághoz talán közelebb állna az, hogy ha már 10 USD alá kerülne és tartósan maradna ott az olaj, akkor nincs az a visszatartó erő, ami meggátolná a világot abban, hogy háborút indítson a szó valódi értelmében. Lennének érdeklődők a témában, miután legalább a világ harmadának a költségvetése az olajártól függ.  De ha már itt tartunk, csak a háború miatti félelmek és annak ugye feltételezhetően kiugró olajigénye folytán nagyon durván visszapattanna az olajár, de nem kell vészmadárkodni és ilyen sci-fibe illő forgatókönyveket gyártani, mert még mindig van egy működő piacunk.

Amíg a piac érvényesül, addig a kereslet-kínálat fogja megszabni az árakat. Bár nyilván a kínálati oldal elég rugalmatlan (rövid távon adott, nem tud alkalmazkodni), de azért mégiscsak egy tőzsdén jegyzett alaptermékről van szó. A napnál világosabb, mikor ilyen újságcikkek jelenhetnek meg, akkor pánikhelyzetben vagyunk és sokan elragadtatják magukat merészebbnél-merészebb jóslatokra. A bizonytalanság megnő, félelem uralkodik, magas a volatilitás, az opciók ára az egekbe szökik. Nyilván ilyenkor érdemes eladni az opciókat, mert ez nem lesz sokáig így.

Annak a helyzetnek vagyunk a másik oldalán, mikor mindenki eufóriában van és amit úgy jellemeznek, hogy a taxisofőr is és a háziasszony is részvényt vesz, mert csak felfele mennek az árak. Itt a pánikoldalon ez nem olyan hosszútávú sztori, mint az örömködésnél, itt relatív rövid idő alatt konszolidálódik az árfolyam és bár valószínű, hogy marad a negatív trend az olajban, de a pánik véget ér. Már csak azon technikai oknál fogva is, mert a nagyjátékos shortosok zárni fognak, profitot fognak realizálni a kerek szinteknél és ez a zárás művelet konkrétan egy vásárlást jelent és el fog jönni az az ár, ahol már nem mernek tovább shortolni, így áll helyre a világbéke. Amikor például a sajtó ilyen szinten pánikol, akkor már nagyon közel vagyunk ehhez a ponthoz.

A CL - Light Sweet Crude Oil Futures napi grafikonján (2015. júniustól a mai napig) semmi mást nem csináltam, csak a kerek árszinteknél húztam egy-egy sárga vonalat. A legfelső 60 dollárnál, aztán 50 és alatta 5-ös közökkel. Látszik, hogy az 55-t nem tisztelték, nem félték a kereskedők, átszáguldott az árfolyam, de onnantól kezdve minden 5-ös szintnél megállt és várt, hogy mi lesz. Zártak a shortosok, majd újra lendületbe jöttek, de mindig körbenéztek előtte, most is körbe fognak nézni.

Hogy említsek egy pozitívumot, az ilyen hangvételű cikkek jó indikátort jelenthetnek arra, hogy mikor kell beszállni a piacra, de ha megtetszett ez a szenzációhajhász, kattintásvarázsló újságírás a portálnak, akkor van egy témajavaslatom is: hulladékidőmben szívesen olvasnék egy mesébe illő cikket arról, mikor a sör nulla forint lesz, vagy legalább a belevaló árpa!

Ádám

2016. január 17.